éca

See also: Appendix:Variations of "eca"

Hungarian

Alternative forms

  • écesz

Etymology

Borrowed from Yiddish עצה (eytse), from Hebrew עֵצָה (etsá).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːt͡sɒ]
  • Rhymes: -t͡sɒ
  • Hyphenation: éca
  • Syllabification: é‧ca

Noun

éca (plural écák)

  1. (colloquial) advice, idea
    Synonyms: gondolat, ötlet, tanács

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative éca écák
accusative écát écákat
dative écának écáknak
instrumental écával écákkal
causal-final écáért écákért
translative écává écákká
terminative écáig écákig
essive-formal écaként écákként
essive-modal — —
inessive écában écákban
superessive écán écákon
adessive écánál écáknál
illative écába écákba
sublative écára écákra
allative écához écákhoz
elative écából écákból
delative écáról écákról
ablative écától écáktól
non-attributive
possessive – singular
écáé écáké
non-attributive
possessive – plural
écáéi écákéi
Possessive forms of éca
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. écám écáim
2nd person sing. écád écáid
3rd person sing. écája écái
1st person plural écánk écáink
2nd person plural écátok écáitok
3rd person plural écájuk écáik

References

  1. ^ éca, écesz in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

  • éca in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).

Javanese

Romanization

éca

  1. (Indonesian) romanization of ꦲꦺꦕ